Letter from JDC Buenos Aires to JDC New York, Re - JDC

Letter from JDC Buenos Aires to JDC New York, Re - JDC

M
DIAGONAL NORTE 811
BUENOS
AIRES
/ARGENTINA
TKLCFCNO: U. T. 94 DEFENSA 6729
i
ij
OELE<
fO EN SUDAM^RICA
August 27, 1945
Letter No. 6 6 2 . v
From: J.D.C. Buenos Aires
To;
J.D.C. n8w York
1
Re; Hungarian Jewish Publication in
I
—
^ -BgRalf of
J.D.G » .
i i T g e n ti n a «
Gentlemen ;
One of the most interesting publications in behalf
of our J.D.C. work in South America, is that published by the
Hungarian Jewish committee that is affiliated with us here in
Argentina and officially known as "Comit^ de Emergencia de los
Judfos de hable Hilngara Pro Socorro**. They have been issuing
a bulletin lately on a monthly basis, and every succeeding bul­
letin is more punctuated with J.D.C. ^terial than almost any
other publication in these parts with^icefition of our own month
ly bulletin. I eun enclosing herewith a copy of the issue that ""
just appeared, for the month of August. It is known as Cd^E,
abbreviation of "Comite de Emergencia", and more than a thousand
numbers thereof are circulated not only here in Argentina but
among many other Hungarian communities with vdiich we have con­
tact in South America.
I
V
We subvention the magazine now to the extent of
about one hundred pesos a month, as we find it a very useful
medium of public education in behalf of J.D.C. You will note
of course that the bulletin is published in the Hungarian lang­
uage. You might like to bring it to the attention of the Hung­
arian Jewish populatioas in New York.
^
Vx".
WitE'^kind regards, I am
c
ccGorlially yours,
B/^i^htiDan
Delegado en Sudam^rica
Incl.
O F I C I N A
C E N T R A L
' #'
2 7 0
M A D I S O N
A V E N U E
N E W
Y O R K
C I T Y
U. S.
A.
I
0
n
u S
o -<S 4^cea>
U
B U E N O S
A I R E S
—
J O S E
FRANQUEO PAGADO
Conce8i6n 3267
TARIFA REDUCIDA
Coneesi6n 2893
H E R N A N D E Z
2 5 0 2
Comiti de Emergencia de los Judios de habla HAngara Pro Socorro
UJABB TIZEZER DOLLART KCLDCNK BUDAPESTRE
A TIZEZER ARVA MEGMENTfiSfiRE
A JUNTA DE AYUDA vezetosege a CdE kepviseliiinek.
Szekely Belanak es Klein Antalnak javaslatara elhatarozta,
hogy a legsurgosebben tizezer dollart utal at Budapestre a
JONT nwgbizotljanak. Ez az osszeg kizarolag) a Budapesten
meg megmaradt tizezer zsido arva megmentesire szolgal. A
JUNTA hivatalos informaciot kapott, hogy belithato idon be]til nincsen semmifele lehetoseg arra, hogy Magyarorszagra kiildemenyeit eljuttat'hassa. Igy a mentesnek egyediili utja van
csak nyitva; penzt kiildeni, hogy azt azonnal felhasznfiljak a
legsUrgosebb cikkek megivasarlasara.
A CdE ELS5 TIZEZER DOLLAROS KCLDEMfiNYE TttBB MINT
1200 ZSID6T MENTETT MEG BERGES - BERGENBttL.
hasznalta fel a JOINT svajci megbizottja, Sally Mayer, ki a Duna-medence allamaiban elo zsidosag; Ugyeit
intezi. E tavirat magyar forditasa a
kovetkeso:
Itt adjuk eredetiben a JOINT parisi megbizottjanak Harold Trobenak taviratat, amelyben arrol szamol be, hocy a CdE elsii adomanyat,
M kiildott tizezer dollart, mikepen
Sally Mayer megkapta a Comite de Emergencia altal
majusban clkUldott tizezer dollart stop osszeget ruhak es
anyagok megvasarlasara forditottuk tobb mint ezerkettoszaz
decemberbcn Belsenbol megmentett magyar zsido reszere.
Megsegitett zsidok legmelyebb halajukat fejezik ki a Comlto de Emergencia-nak,
l
XiRte _
i MA.Ar'J •
. iw»
,
•••
I h l . K i j II \ M A
i
.. H; ^
HLI
T*u
.V I, 4 1
31
J>CUS
OlHtjh-l.
S*L Y
IN
KtLtlVtC
WHICH
I " tItR*
FOR
'.LirASll'
FHOU
I
Ijljijy
. . i
I y.l
BlINC
JVL"
(HAItFO-
liSIt
i>tlUIIAli
LLILUBIN
iJKijIliri
I . . I .'
6l!
BAIr.lS
UhltUuSANI'
I 1.1. L V I l i U lit HI D
BltSlN
hJnll
Jh
1 . fI
ilNI
lolhlht
11|,C Art I A N
iluP
r.
Khhez a tavirathoz nem kell kommentir. Szazhuszezer magyar zsidot kell azonnal az ehhalaltol es a
Icgsulyosabb nelktilozestol megmenteni. — amint arrol mas helyen beszamolunk. Egy szazalekanak, ezerkettiiszaz zsidonak eljutatottuk az
elso segelyt, a legsUrgosebbet, a legfontosabbat. Ezerkettoszaz
testveriinknek, kiknek testerol leszagattak
a ni-met cs a magyar n4ci-bestiik a
ruhat, ruhat es takarot
adtunk.
Kzerkettiiszaz ebezo testveriinknek,
kiknek kiszikkadt teste mar megvillasnak vette az ehhalalt: levest, kenyeret, elelmet es gyogyszert juttattunk, s mas anyagot, mi legsztiksetresehb, hogy eletben megmar8dh»ssanak.
Ez az ezerkettoszaz testveriknk
azonban mast is kapott: SZERETETET! Mert megerezt^k: veliik vagyunk szivUnk minden dobbanisaval, minden aggodalmunkkal, minden
Kzereto feltesiinkkel. Meg kellett
crezzek, hogy a penzzel egyUtt sziviinket kiildjiik at az Oceanon!
De jaj: ezzel nem lehet jollakatni
az ehezot es betakarni a meztelent.
I'enzre van szUkseg, pdnzre! Azon­
nal
sokra. MINDEN KEVfiS,
AMIT KOLDHETCNK!
Keves, nagyon ker^s am it eddig
adtunk. Nem a mi szegyeniink. De
azoke, akik nem adtak. £s azoke,
kik propagandat csinalnak a CdE ellen, akik itt akarjak a vilighiboru
borzalmas, mindent felperzselo tiizveszenel a maguk kis parilladijat
megsiitni. A CdE cafolata ez: tizezer
dollar, amely
azonnal, OTT
A
HELYSZIN^, ezerkettiisz&z testverUnk megkapott es felhasznilt szeretet-csomagj&va valtozott it. Megallapitjuk, hogy a CdE e tizezer dollaron kiviil az argentinai
magyar
Jl
HI' IfltMIJ
N9 3
I. evf.
1945. VIII. 15.
Editor: Bela Szekely
2
zsidosag risxerol, SEM KoZVETVE.
SEM KttZVETLENUL, egyetlen filWr a mieinknek nem jutott el. Ez a
teny, a meKcafoIhatatlan
valosaK.
Ellene csak egyetlen erveles lehet:
azonnal, haladek nelkiil az
utolso
fill^riK atutaini a masyar anyanyelvU zsidosae reszere, azt ami rendelkezesre ill!
A CdE — meKismeteljUk azt a felkinilkoziBunkat, melyet
leeutolso
Kzamunkban nyilvanossagra hoztunk
— magiravAIIaIja ezen osszefr, —
barmilyen nagy lefcyen is — UIJMENTES ATUTAL'AS^tT kozvetleniil MaityarorszaRra es pedij; a
JOINT budapesti mecbizottjAnak kezeibe. Ez az atutalas lehet az e^yetlen irv. amely bebizonyithatja: nines
szUkseR a CdE-re, felesleeesek vaRyunk. £« eRyediil az atutalt osHzei;
tizezer dollart joval meffhalado nagysafra az, amely meRfizeKyenithet
benniinket.
Nem taRadjuk: mi lenncnk a le^boldogabbak, ha ezen az uton tennenek bennUnket felesleResse, ezen a
modon szegyenithetnenek benniinket
mep.
De addig is: folytatjuk a munkat,
utban a misodik tizezer dollaros itutaUs fele!
La Mesa Directiva de la Junta de
Ayuda Judfa, en su ultimo reuni6n,
considerando que, segun los informes oficiales, por tiempo indeterminado no serii posible enviar encomiendas a Hungrla, por ningun camino, a proposicion de los Sres. B^la
Sz6kely y Antonio Klein resolvio
proceder con la mayor urgencia al
envfo de la suma de lO.OOO dolares
a Hungria, para el socorro de 10.000
de los ninos judfos huerfanos que se
encuentran en Budapest en el ma­
yor desamparo.
CSAK 150.000 ZSIU6 GYERMEK
MARADT fiLETBEN EUR6I'ABAN
A IT A jelenti Newyorkbol: Justcn
Godard francia szenitor az OSE elnoke aki hivatalos minosegben Newyorkba ^rkezett, tobbek kozt bejelentte azt a szomoru hirt, hoery n
hiboru elfitti mintegy 1.360.000 15nyi eur6pai Z8id6 gyermekekbfil ma
dsBzesen 160.000 maradt
dletben.
Ezeknek a gryermekeknek nagyr£sze teljesen i&rva maradt, mis risze
bizonytalans^gban van szUlei sorsa
felSl. Goddart szerint az amerikai
zsiddsiig nagy feladata lesz a megmenekUlt gyermekek clldtisa ^8 felnevelise.
CdE
RIPORT BUDAPESTROL
A GYOUI ORSZXGUT TELE VAN HAZAVANSZORG6KKAL, KIK
ELPUSZTULNAK, HA A JOINT NEM SEGIT RAJTUK
BUDAPEST. — "A Mai Nap", a iigyncmUre van szukscg. A Nemzeti
Nemzeti FUggetlensegi Front lapja. Segely, mint a Fnisztak Altai Elhurcoltakat Segiti> Bizottaag egyik
irta az alabbi megrazo riportot:
Elmondani, leirni alig lehet a je- legjelentiisebb munkatirsa, mindent
ad, — ha szillit6e8zkozOket bocsak-neteket, amelyeknek most a becsi
orszagut a szinhelye. Nines eleg jel- tonak rendelkezesere.
zo es szin, amivel elethii lenne a
beszamolo, ami a hazaterb elhur- 80 VAGY 26 fiVES?
coltakrol szol. A kerdes nagy jelen.Makoiak
csoportjaval
talalkotos^gU. Ezt igazoija az az
adat,
zunk. .\z elen 80 ev koriilinek latxmelyet a Fasisztak Altai Elhurcol- szo toprongyo.s ni>. Csorman megtakat Segittf Bizottsag koziilt: a fa­
mertek, 38 kilo, .30 kildt fogyott.
sisztak mintegy masfelmillio gyer— Huszonhat eves vagyok — kezmeket, not es f^rfit hurcoltak el Madi az egyik nii, — de tudom, hogy onKyarorszagbol. .\ zsidok deportilasamagam nagyanyja lehetnek. Csoda,
val kezdbdbtt, azutan sur keriilt pohogy eiek es meg nem iiriiltem meg.
litikusokra, gyarosokra, munkaszolA testverem utkbzben
meghalt...
galatosokra, vegUI iparosokra, szak£;n sem birom sokaig... A hatralomunkasokra, s<>t fi'ldmunkasokra is.
vii tUetemet adnam egy almaert...
A Voriis Hadsereg diadalutja _ az
eihurcolt szerencsetlenek
felszabaEDDIG NfiGYEZREN...
dulasat is jelentette. Sajnus, csak
Talalkoztunk anyaval, aki nem (aazoket, akik
kibirtak a
legsziirlalja
ferjet, gyermekeit. Valoszinwnv*ibb szenvedeseket.
leg sohasem akadnak egymasra...
.\ BfiCSI ORSZAGUT
Idbs ferfi meselte zokogva, hogy tiz
tWvel fiatalabbnak hazudta magat.
.\ Dunantulun a fclelmetes kozelamikor
a nemetek atvettek...
Ez
mult arnyai meg kis^rtek. Ez lehet
mentette
meg
eletet.
A
feleseget
az uka annak, hogy Komfiromban
meg a Hitler Adolf-utcan at veze- mashova vittek.
Csornan vagyunk. Itf mar rendetett utunk a becsi orszagut fele.
zodiitt a hazaterol elhurcoltak foga•A becsi orszagut...!
dasa es atmeneti elhelyezese. De ez
Lerongyolodott, csontvAzza aszott,
scm eleg. A hatartol a fiivarosig pircgkeppen kimeriilt emberek
vanheno- es ttdiilohelyek szazaira van
szurognak rajta. Mint az elhagyott
sziikseg a korhazakon kiviil. A jarcsatateren: itt-ott halottak az arok
vanyvcsz^ly elkdpzelhetetleniil nagy.
Nzelen. Mar nem birtik tovibb!
.\z atmeno allomasokon eddig mindossze ndgyezren jelentkeztek. A ha- ^
S/,ALL1T6 ESZKttZT!
zafeic igyekv<ik kiizttl legtiibben (<
JOINT gyori telepe a hazaterok
keriilik a virosokat. Ez merhetet-'
jelent«>s atmenttallomasa. lit a het len veszedelmet jelent. mert az at­
elejeig rendkivilli illapotok uralkod- meneti helyeken a korh&zak tifusztak. Betegek, haldoklok hevertek az
pavillonjai zsufoltak.
udvar pnraban. Nem a JOINT hiSopronig mar nem jutottunk el. '
baj&bol. A vilig egyik legnagyobb
Az orszagutak vandorai arrol szaemberbarati szerve minden lehetot
molnak be, hogy ott hihetetlen erofeelkovetett a szerencsetlenek sorsiszites
tbrtenik a hazaterok megmennak enyhitesere. A telep vezetiije ^Jt
nappalla teve dolgozik. Hogy meg- tese erdekeben. A hadikorhazak zsufolva vannak volt deportaltakkaL A
sem koronazta teljes siker faradozarendelkezesre alio eszkozok Sopronsat, annak az volt az oka, hogy soban is szegenyesek.
l<aig nem kapott megfelelo tamogaA Fasisztak Altai Elhurcoltakat
tAst.
Segit<>
Bizottsag riadot kongat.
Most, vegre teljeslilt a JOINT keGyors
segitseget
kernek a hazaterb
rese: sziiksegkorhizat allitottak fel.
Mar el is tudtak helyezni minden deportaltak. Ment.siik meg bket! RuKulyos beteget. Ezzel mintaszeriive hat, agynemiit, elelmiszert, gyogy­
valhatott a JOINT-munka. A Nem­ szert es penzt adjunk!
zeti Seg^ly
kikiildiittei
kedden
gyogyszert, elelmet hoztak. Csepp a
tengerben!
Rengeteg gyogyazwre,
ennivaldra, vitaminra, ruhira is
Valoban meg kell menteni azokat.
akik a masfelmillio elhurcoU kbzU]
meg eletben maradtak es haza szeretndnek tdrni.
R. A.
3
CdE
E X H O R X A C I O I M — F E L H I V A S
Los suscriplos, sij^uiendo los dictados de su
conciencia, y bajo el mandalo de la solidaridad
judia, hacen un llamamiento a los judios de habla hungara en la Argentina para que aunan sus
esfuerzos a fin de salvar a los judios europeos
sobrevivientes, crearles nuevos medios de vida,
y resucitar las instituciones del judaismo.
Esta unidad de accion se puede asegurar unicantente por la unidad de finalidades y de principios. Debemos ponernos de acuerdo acerca dc
que queremos: Tenemos que estar de acuerdo
en que no queremos sino aquello que nos lleve
mas RAPIDO y EFICAZMENTE a la salvacion del judafsmo europeo y, dentro de este, dc
los judios de habla hungara. Tenemos que estar
de acuerdo en que, en tan sagrada y sacrificada labor de salvacion, ningiin grupo ni ningun
individuo dentro de la comunidad judia de habla
hungara debe tener otra meta u otros puntos de
vista.
Segun nuestras mejores convicciones, segiin
nuestra mejor creencia, la unidad de accion de
los judios de habla hungara en la Argentina la
aseguran los siguientes principios:
1. — Los judios de halbia hungara en la Ar­
gentina no pueden apartarse de la union de todos los judios del mundo; no pudden desarrollar, apartados, una accion "hungara" para la
salvacion de los judios "hungaros", sino que deben aunarse, con todas sus energias y sin plantear ninguna diferencia ni exclusivismo, con
esa accion sagrada que acepta en su conjunto
a ese escaso 20 % del judafsmo europeo sobreviviente. Si bien tenemos que desarrollar nues­
tra accion DENTRO de la colectividad judia de
habla hungara, tal accion debe estar al servicio
de la salvacion del JUDAISMO EUROPEO EN
SU TOTALIDAD. Toda accion separada es:
DA^INA, porque debilita la union del judaisno mundial y da pie a que se considere a los
'judios de habla hungara como faccion separada.
que busca solo su propia salvacion, y para lo
cual carecen de capaci^d y efectividad, no obs­
tante estar claro que tambien los nuestros pue­
den ser salvaidos unicamente por la conjuncion
del judaismo mundial.
INMORAL, porque no es licito pedir la ayuda de los judios no hungaros para los judios de
habla hungara, cuando al mismo tiempo se segrega y no se colabora a la salvacion de los ju­
dios no hungaros.
ANTIJUDIO, porque niega el hecho primor­
dial de que pertenecemos a la unidad del pueblo
judio.
INHUMANO, porque en la mas terrible ca(astrofe que haya caido sobre la humanidad y,
dentro de esta, sdbre el judaismo, nieg^ aquella
elemental solidaridad humana que no distingue
entre idiomas maternos ni fronteras politicas.
2. — La salvacion fisica de los sobrevivientes
debe ser nuestro primer deber, dada la tragica
simplicidad de los hechos; necesitan no morir
de hambre. tener vivienda, ropas y medicamen-
Alulirottak lelkiismeretiik szavat kovetve, a
zsido szolidaritas parancsa alatt felszolitj&k az
Argentinaban elo magjj'ar anyanyelvii zsidosagot, hogy egyesitse minden erejit az europai
zsidosag eletbenmaradottjainak megment^s^re,
uj eletlehetiisegeinek megteremtesere es a zsi­
dosag intezmenyeinek feltamasztasara.
Az akcio egyseget csak a celkitiizesek es
iilanyelvek egysege biztosithatja. — Egyet kell
erteniink abban, hogy mit akarunk! Egyet kell
erteniink abban, hogiy csak azt akarhatjuk, ami
az europai, es azon beliil a magyar anyanyelvii
zsidosag megmenteset a leggyorsabban es a
leghathatosaUban szolgalja. — Egyet kell Er­
teniink abban, hogy a mentis szent es didozatos
munkajaban se csoportnak, se egy^nnek a magyar zsidosagon beliil m^ szempontja, mas cEIkitiiz^e nem lehet.
Legjobb meggyozbdesiink, igaz hitiink szerint az Argjentinaban elo magyar anyanyelvii
zsidosag akciojanak egyseget a kiivetkezii
iranyelvek vallalasa biztositja:
I. Az argentinai magyar anyanyelvii zsiddsug nem kiilonitheti el magat a vilag zsiddsaganak egyseges 6sszefogasat61, nem folytathat le
kulon magyar akci6t a magyar zsid6sag megmente.sere, de minden energiajaval es minden
megkiilonboztetes nelkiil ki kell vennie reszet
abb61 az egyseges akci6b61, amely az eur6pai
zsiddsag eletbenmaradt alig husz szazal^knyi
toredek^t, minden megkiilonboztetes nelkUl, a
maga egysegeben vallalja. — Akci6nkat az itt
elo magyar anyanyelvii zsid6sagon beliil ugyan,
de az ege^z megmaradt europai zsidosag megmentesere bonyolilhatjuk csak le. — Minden
Iviilon akcid
a KTALMAS, mert gyengiti a vilag zsidosag oszszefogas&t es jogcimet adhat arra, hogy a
magyar aiiyanyclvU zsidosagot
kiiltttialVanak
lekintsek, mcly onalloan kivanja sajat magat
megmenteni, amikor nyilvanvalo, hogy a mieinkct is csak a vilag zsidosaganak iisszefogasa
mentheti meg.
KKK5LCSTELKN, mert nem kivanhatja a nem ma­
gyar anyanyelvii zsidosag tiimogatiisat a ma­
gyar anyanyelvii zsidosag reszere, amikor
ugyanakkor elkiiliiniti magat es megtagadja a
nem magyar anyanyelvii zsidosag megmentMet:
XSI1)6TLAN, mert megtagadja a zsido nephez valo
tartozasunk egyseget,
RMBERTELEN, mert a legborzalmasabb katasztrofaban, amely az emberiseget ^s ezen belli) a
zsidosagot erte, megtagadja azt az emberi szolidarltast, amely nem kiiliimboztethet sem anyanyelv, sem politikai hatarok szerint.
CdE
4
los. Esto es posible unicamenle si los viveres,
meidicamentos, ropas y material de construccion
se compran en el lugar desde el cual se los pueda hacer llegar INMEDIATAMENTE, en for­
ma de una ayuda rapidisima. Esto significa que
nuestro deber mas urgente tiene que reducirse
a recolectar en la forma MAS EKECTIVA la
MAYOR CANTIDAD de dinero y a transferirlo
sin demora alguna a Europa para que, en el
mismo lugar de destino, se compre, dentro de
las posibilidades, lo mas necesario.
3. — Nosotros vemos en el AMERICAN
JEWISH JOINT DISTRIBUTION COMMIT­
TEE la organizacion que posibilita la ejecucion
de estos deberes. Deseamos, por lo tanto, que
calda peso, hasta el ultimo centavo, sea transferido sin demora alguna al agente europeo del
JOINT para su uso inmediato.
a) Porque el JOINT, ya inmediatamente despues de la prinvera guerra mundiaf, y d«sde entonces sin interrupcion, ha brindado la ayuda
m^ eficaz a la sufrida colectividad judia europea y, dentro de ^sta, a los judios de habla hungara, a sus instituciones ya existentes o a las
fundadas mediante su intervencion.
b) Forque el JOINT es el organismo de distribucion mas poderoso del judaismo mundial,
el cual, PRESCINDIENDO DE TODA POLITICA, invierte aquellos cientos de millones que
los judios norteamericanos, y solo hasta ahora,
han puesto a su disposicion para la ayuda y rehabilitacion de los judios europeos y para la
conservation de sus instituciones.
c) Porque el JOINT fue la primera y linica.
entre las organizaciones mundiales juidias. que
brindo ayuda salvadora en el mismo lugar de
los hechos a los judios de ha'bla hungara, cuand-o, en el aiii 1944, durante seis meses, distribuyo vfveres, medicamentos y ropas por valor de
70 millones de pengos a los nuestros.
d) Porque solo el JOINT tiene la capacidad de
movilizar la suma necesaria cuya inversion se
requiere con urgencia. Sabemos que,'en el aiio
en curso, el JOINT destino la impresionante
cantidad de 57.000.000 de dolares por concepto
de "Ayuda Urgente" para la salvacion del ju­
daismo europeo. De estos 57.000.000 de dol.,
10.000.000 serian distribuidos en los territorios
habitados por los "nuestros". Naturalmente,
comprendemos muy bien lo poco que es eso, alii
donde las necesiidades y la miseria son tan tcrribles, como tambien comprendemos cuantn es
la urgencia de enviar hasta el ultimo centavo.
e) Porque, siendo el JOINT una institucion
"apolitica", ha gozado y goza de una completa
libertad de accion en los territorios controlados
por las autoridades sovi^ticas.
f) Porque el JOINT es una Institucion distribuidora, y vela por que todo el dinero, hasta el
ultimo centavo, y libre de todo gasto adminis­
trative, sea entregaido donde ha sido destinado, y porque ofrece una garantia moral integra
de que las sumas que le son confiadas, a su li­
bre atbedrfo, son distribuidas en la forma mas
II. Legsiirgosebb feladatunk az eletbenmaradottak fizikai megmentise kell legyen, a t6nyek
tragikus egyszeriis^g^ben az, hogy ehen ne
pusztuljanak, <hogy hajl^kuk, ruhajuk, orvossAguk legyen. — Ennek egyeduli lehetosege, hogy
az ^lelmiszert, orvossagot, ruhat. epitkezesi
anyagot ott vasaroljak be, ahonnan azonnal el
is lehet juttatni a leggyorsabb segely formajaban. — Ez azt jelenti, hogy a legsiirgosebb fel­
adatunk arra kell szoritkozz^k, hogy a lehetii
legnagyobb energiaval p6nzt, 6s min^l tobb
penzt gyujtiink es azt minden halad^k nelkiil
atutaljuk Eurdpaba, hogy azon ott a helyszinen
az adott Iehet6s6geken belill a legsziikslge.sebbeket megvasaroljak.
III. E feladatok vegrehajtasanak szervet az
AMERICAN JEWISH JOTNT DISTRIBUTION
COMITE-ban latjuk. — Kivanjuk tehat, hogy
minden filler, az utols6 fillerig es minden haladek nelkiil a JOINT eur6pai megbizottjanak *
utaltassek at kozvetlen felhasznalas celjara e$
pedig
a.) mert a JOINT mar az elsii vila^rhaborut koveto cvekben es azota szakadatlanul a leshathatosabb
tamoRBtast nyujtotta a sokat szenvedett europai e.i
azon beliil a magyar anyanyelvU zsidosaRnak, mef;levii cR a kozbenjfittevel alapitott intezmenyeinek;
b.) mert a JOINT a vilaf; zsidosaKanak legha*
talmasabb szerve, mely MINDEN P0LITIKAT6L
MENTESEN egyed"! es kizarolaRosan a sokat szenvedtt europai zstdosag megmentesere es intezme­
nyeinek fenntartasara forditja azokat a szazmilliokat, amelyeket eddiR kizarolag az eszakamerikai
7sidqsae bocsatott e ceira rendelkezesere;
c.) mert a JOINT az elso es egyediili volt a zsidu vilagintezmenyek kiizott, amely a helyszinen
nyujtott cletmentii segits^set a magyar anyanyelvU
zsidosagnak, amikor az 1944 ev soran (ez ev utolso. ^
hat honapja alatt) hetven millio pengii ertekben oszl
tott szet elelmiszert, gyogyszert, ruhat a mieink koziitt;
d.)mert a JOINT egyediil kepes ezt a megkiizelitii osszeget mozgositani, amelyre a legsUrgbsebben sziikseg van. Tudtuk azt, hogy a JOINT ebben
az evben OTVENHCT MILLI6 DOLLART fordit
"gyors-segely" kepen az europai zsidosag megmen.
tescre es ktfltsegvetese szerint ezen otvenhet millio
dollurbol TIZ MILLI6 DOLLAR jut azoknak a teriileteknek, ahol a mieink einek, — de tudjuk azt
is, hogy ez a hatalmas <>sszeg is keves, olyan bor.
zaimas nagy a sziikseg ^s annyira siirgos minden
filler, ami Europaba jut;
e.) mert a JOINT, eppen mert minden politikatol
mentes intezmeny, teljes miikiidesi lehetoseget kapott azokon a terUleteken, amely az oroszok ala
tartoznak;
f.) mert a JOINT elosztu szerv, amely minden
osszeget, a legutolsu centavosig, minden ADMINISZTRATIV K«LTS|£G NCLKCL oda jutUt el,
ahova azt szantik es a legteljesebb mor&lis garanciat nyujtja, hogy a rendelkez^sre bocsatott osszeg
(Sigue en la pagina 6)
CdE
S
Newyorkban Prof. Albert Einstein
elnfiklete alatt bizottsiig alakult, nmely Magyarorsz&gbol, Roin&ni6b61,
Lengyelorsz&grbol zsido drv&kat a
biro bidzsani zsidd szovjet tartominyba akar kitelepiteni. Az elsj
csoport, — 3500 Ryermek — kdztUk
sok maRyar anyanyelvii zsido, m&r
utban is van Biro Bidzsan fcle.
•
Eszakamerikaban teljes megeKyezes jott letre a cionista szervezetck
es a JOINT kttziitt, s igy az United
Jewish Appeal-t (EgyseRes
zsido
akcio) kozosen bonyolitjak 1e.
•
A viirus hadsereg a kiilonbozV
koncentracios taborokban nyolcvanvanezer zsidot szabaditott meg.
*
Schenkar, Nemet, Fleischman,^ Gidali a nevei azoknak a budapesti revizionista (Betar) ifjaknak,
akik
cletUk veszelyeztetesevel segitettek
,kiBzoktetni az orszigbol zsido iildo(itttteket. — Scheinfeld Aser Munkacson fejtett ki hasonio munkat.
•
I'ragaban legfeljebb szaz ^ zsido
maradt eletben. A zsido lakossag haboru elotti lelekszama 40.000 volt.
•
liuchenwaidban es Uergen-Belsenben ezernel tiibb teljeaen irva zsido
gyermeket mentettek meg. Az OSE
gondoskodik roluk.
A csehszlovak kormany megsemmisitette a zsido kenyszereladasokat, ugyhogy a zsidok minden ingu
cs ingatlan vagyona visszaszall erndeti tulajdonosukra. Gz Szlovenszkora es Kuszinszkora is vonatkozik.
*
f A nyilasok tiz vezeret, kik ellen
a viid, hogy zsidokat kinoztak «s
megkiitozve a Dunaba vetettek, az
JTA berni jelentese szerint a magyar v^szbirosig halilraitelte
es
kivegezte.
^
A ITA jelenti Jeruzsalembol: A
jeruzsalemi h6ber egyetem rektori
tiszts^gre cgyhangulag Dr. Fekete
Mih41y tan6rt jel61t6k. Fekete professzor 1929-ben kapott katedrat a
h^ber egyetemen mint matematikus.
Budapestr&l vindorolt ki, ahol
a
Horthy f61e antiszemita tfirvenyek
kovetkezteben el
kellett
hagyni
cgyetemi tan&ri tisztsegit.
•
Balint Gy<>rgy, Kemeny
Simon,
Halasz G&bor, Sarkiizi Gyorgy zsi­
do szarmazasu magyar irok a nacik
aldozatai lettek. Eltiintek: Radnoti
Miklos, Vas Istvan, Gellert Andor
Endre. Revesz Belat (Ady eletrajz
ir6Jit. a legkitUnobb magyar irok
egyiket), Mohacsi Jenttt (Madachot
forditotta le n^metre), Agai Adolfot
(az Ujsig fiiszerkesztoj^t) az oszwieczimi haliltaborban gdzzal meg»lt6k.
NECYVENEZER MAGYAR ZSIDd KERULT EDDIC
HAZA A KONCENTRACI6S TABOROKBOL
MfiG NYOLCVANEZER VAR HAZASZALLITASRA
BUDAPESTEN KIVCL NEM MARADT ELETBEN EGYETLEN
ZSID6 GYERMEK SEM MAGYARORSZA GON
A J E W I S H TELEGRAPHIC
AGENCY taviratot kozol^ amelyben
Dr. Murton Emo, az UJ KELET kolozsvAri zsido napllap volt szerkesztoje, az crdelyi zsidosag volt k^pviseldje a bukaresti parlamentben, bcsziimol Magyarorszdgon tett korut-
jarol. Martin Emo dr. a Vords Kereszt gcnfi kozpontj&nak 6s a
JOINT-nak nicgbizasib61 tett inspckcios korutnt Ausztriitban, Magyai-orszigon es Csehszlovdki&ban.
Jelent^s^nek Magyarorsz&gra vonatkozo reczet itt adjuk:
'
"Eddig negyvenezer deportalt zsido tert vissza
Magyarorszagra, de meg nyokvanezer zsido depor­
talt hazatereset varjak. Egyediil a JOINT van abban a helyzetben, hogy a hazaerkezonek penzt juttasson es pedig 2
fel dollart, mig havonk^nt
legalabb huszonot dollarra lenne sziikseg havonk^nt
es szemelyenkent. A JOINT nvost fogyaszto es termelo szovetkezetek letesitesen munkalkodik, valamint mezogazdasagi koloniak eletrehivasan, de a
terv megvalositasa a kiilfdidrol erkezd segitsegtol
fiigg. Egyes varosokban ujra feltjdmadnak a zsido
hitkiizsegek. Kendbehozzak a temploinokat is, de
hianyoznak a vallasos eletnek a vezetoi, mert keves
rabbi elte csak tul a naci terrorl.
Budapesten meg akad nehany zsido gyermek, de
ez az egyetlen 'hely, ahol a zsi'do gyerinekek eletbenmaradtak. A magyarorszagi zsido fiatalsag legnngyobb re.szet Oswieczimben gyilkoltak meg.
A JOINT HIVATALOS JELENT6SE A MAGYAR ZSIIWSAGR6L
"A nyomor Magyarorszagon feliilmu] minden elkepzeUst."
A JOINT europai direktoranak,
Ur. Josef Schwarznak hivatalos jelentesebbi
munkatarsaink ibelsii
hasznalatira. a kovetkeztt adatokat
kiiziiljiik:
Romaniaban — ahol nagy szamti
magyar anyanyelvii zsido el — os/.szesen
haromszazotvenezer
zsiilo
maradt eletben. Ebbol ketszazezcr
teljesen kifosztott, ufcyhogy eltartasra szorul.
Magyarorszagon 200.000 zsido mnradt eletben, ebbiil 150.000 Budapesten. Szamitanak arra, hogy a nemet,
osztrak stb. koncentracios tiborokbol, Kzetszortan meg legalabb szazezer magyar anyanyelvii zsido keriU elo. A nyolcszazezer fiinyi magyarorsugi zsidosagbol, e szamitasok szerint hnromszazezer maradt
eletben. Ebben a szamban bennfoglaltatik a tizezer apitlan, anyatlan
gyermek.
A nyomor magyarorszigon min­
den elkepzelMnel is borzalmasabb.
Minden nap, njabb H ujabb jelente-
seket kapunk a magyarorszagi kiivetsegek elsii sorban a svM kiivets^g
utjan. Ugyancsak beszamoldt kaptunk a svajci kovets^g
tagjaitol,
akik a napokban hagytak el Ma.
gyarorszagot. E jelentes szerint, ismetlem — jelenti Schwarcz dr. —
a magyarorszagi zsidok
nyomora
minden borzalomnal borzalmasabb.
A JOINT volt az egyedUIi inte7meny, amelynek modja volt valamennyire segitseget nyujtani e
szenvediiknek. Az 1945 ev elsii hiirom h6napjaban 8.000.000 svajci
frankot utaltunk at Bukarestbe a
rom&niai, a magyar es reszben a
szlovenszkoi zsidok reszere. Ebbiil
az (isszegbol 4.000.000 arra szolgilt,
hogy
elelmiszereket
vasiroljunk
rajta Romaniaban es eljuttassuk a
magyar zsidosag reszere.
Az 1945 if masodik harom h6tunk elo {s ezt az osszeget reszben
mar fel is haaznAltnk.
SEGITSETEK! SEGITSETEKI
SEGITSETEK!
CdE
6
(Viene de la pagina 4)
segura y util por medio de su organizacion, experimentada y sujeta a conlralor.
g) Porque el JOINT ofrece la posibilidad de
que, durante los tres anos proximo venideros,
cualquier donativo destinado a Europa tome cn
muy pocos di'as la forma de vi'veres, meidicamentos, utiles, ropas, o herram'ientas, pues, siendo
en Europa mismo donde efectua sus compras
y dispone de sus propios depositos, puede realizar su action de salvacion con suma rapidez.
4. — Entendemos que es necesario que los
judios de halbia hungara formen grupos de colaboradores que se dediquen a la recoleccion de
prendas de vestir, monten talleres donde nuestras mujeres cosan y tejan, y preparen las
prendas recolectadas para su posterior embarque, cuando este pueda efectuarse libre d« los
actuates obstaculos t^nicos (reapertura de las
vias maritimas directas y, en general, normalizacion del trafico international). Sabemos que,
en tanto permanezcan tales obstaculos, las po­
sibilidad de efectuar embarques son inciertas.
o que, en el mejor de los casos, los envios requieren largos meses para su llegada a puertos
europeos, donde deberan estancarse en la imposibilidad de continuar por via terrestre tanto hasta Hungria como hasta los paises limitrofes. Por tal razon, consideramos totalmente incongruente con nuestra conciencia que, por
ntender a una lejana finalidad, se lesione o se
haga sufrir la mas minima demora a la ayuda
urgente, a la ayuda de cuya postergacion mas
pequena puede resultar una cat^trofe, es decir, se demore la recoleccion de dinero y su en•vio por medio de giros al JOINT para su utilizacion inmcdiata en la ayuda a los sobrevivientes.
Toda accion de los judios de habia hungara
encuadrada dentro de los PRINCIPIOS BASICOS m5s arriba mencionadis habra de ser for/osamente generosa en todo sentido, y nunca
utilizada con vistas a intereses localistas o al
ensanchamiento de los intereses de sociedad alguna, porque tal accion de ayuda debe desarrollarse libre de todo gasto administrativo llegando a destino sin haber sufrido merma algxina, bajo ningun concepto.
La accion es UNIDA, solo cuando las finalidades, principios e ideales son UNIFORMES.
Todos aquellus que se ban identificado con los
PRINCIPIOS BASICOS arriba mencionados, no
s61o ban asegurado ia UNIFICACION de los
judios de habIa hungara, tan necesaria, sino que
han posibilitado que nuestro pequeno grupo, la
colectividad judia de habla hungara, pueda
ocupar con dignidad su lugar en la obra gigantesca de ayuda, esa sagrada obra cuya unica meta es la salvacion de nuestros hermanos, de
aquellos que, a lo largo de horrendos padecimientos, han sobrevivido. No seamos nosotros,
con nuestra indiferencia, los que continuemos
la terrible tarea de los campos de concentra-
a leKmegbizhatobb formaban es a legmegfelelttbh
modon keriil felhaszniUsra;
K.) mert a JOINT, harminc even at kiprobalt,
(apasztalatokkal biro szervezete utjin lehet<>ve teszi
szamunkra, ho(;y minden atutalt adomany, par napnn belUI elelemme, KyoRyszerre, ruhava, szerszamukki viltattek at, amennyiben ott Europaban vasarolja es raktarozza fel, ami meKvisarolbato ' es
c(ry-ket heten belUI szervei utjan a leKKyorsabban
Mzet is osztja az eletet mentii RyorsseK^lyt.
IV. Sziiks^gesnek tartjuk, hogy az argentinai magyar anyanyelvii zsid6sag onall6an, mas
int^zm^nyek kereteben munkacsoportokat alkosson, ruhanemiiek 6sszegyiijt6s6re 6s muhelyek letesitesere, hoy asszonyai varrjanak 6s
kossenek, s az osszegyiijtott anyagot eiok^szitsek, hogy ez az osszegyiijtott es feldolgozott
anyag elszallithatd legyen. — Mindaddig azon.
ban, amig az eiszallitasnak lehetosege bizonytalan 6s hosszu <h6napokat vesz igenybe es annak,
hogy a hajdrakomany a kikotobol szarazfoldon akar Magyarorszag, akar a szomszedos orszagreszek fel6 folytathassa utjat, semmi lehe­
tosege nincsen, — lelkiismeretiinkkel nam tart­
juk osszeegyeztethetonek, hogy egy tavolabbi
c61 6r(iekeben serelmet szenvedjen a legsiirgosebb, a katasztrdfdval fenyegeto feladat: p6nzgyujt6s, penzatutalas a JOINT-nak es az oszszegyiijtott penznek azonnali helyazin6n vaI6
felhasznalasa.
V. Az argentinai magyar anyanyelvii zsid6sag barmilyen akci6ja, amely fenti iranyelveket
szolgalja, legyen dnzetlen minden vonatkozas.
ban, ne szolgaljon tehdt helyi egyesiileti ^rdekek, celok alatamasztdi^ra, vagy anyagi tamogatasara. — Ezen akci6 adminisztrativ kdltst'
gei egyetlen filierrel sem terhelhetik az ado-'
ms'myokat, amelyeknek teljes dsszeg6ben, vagy
anyagaban minden megterheles, levonas. csokkenes n^lkiil kell rendeltetisi helyukre jutniuk.
J
•
Barmely akcio egyseget kizarolag a celkituzes, az irlanyelvek, az idealok egysege adhatja
csak meg. — Azok akik ezeket a fenti iranyel­
veket magukeva tettek, nem csak az argentinai
magyar anyanyelvii zsidosag annyira sziikseges egyseget biztositott^k, de biztositottak annak lehetoseg6t is, hogy zsid6 n^piinknek ez a
kis csoportja, melyet mi alkotunk, meltdan foglalja el helyet abban a gigantikus erokifejtesben, melynek egyetlen c61ja van; ntentsiik meg
azokat* a testvereinket, akik atszenved-ve min­
den borzalmas szenvedest, megis megmaradtak.
— Ne folytassuk mi magunk a koncentrdcids
taborok, a haMlkamiVik rettenetes munk&jdt
(Sigue en la pdgina 8)
7
CdE
UJ
AKCI6 - BIZOTTSAGOT
LASZTOTT A CdE
VA-
A CdE leKUtobbi anketjen uj akcio bizottsigot vilasztott. ACdE nem
effyesUlet, b nines mis rendeltet^sc,
mint a seicito akcio min^I intcnzivebb
lebonyolit&sa. Akci6 bizotUigit is
cnnek a rendeltetes^nek megfelelUen
alakitotta meg. A munka gerincet
maga a RyUjtes, a penzadomfiityok
felhozisa k^pezi. Ez a bizotUaji
Hrich Lajos vczet^sevel alakuU meR
es tagjai: Ingr. Bleyer Miksa, Klein
Antal, Klein Mityu, Klein Maximi­
lian es Schwarz Erno. A bizottsaR
vrzetoje latja el a CdE eln<>ki munkdjat. A titkirsig el<n CHmcnt Ar^
mand all es az exyes munkakiiroket
a kovetkezttk Utj&k el: Czcttel .lanos (admlni8ztrici6). Dr. Hnrtmann
Imre (vid^ki szervezes(,
Czettel
Janosne (kartotek es levelerest.
Sajto es propaRanda: Koih 7AAtan es Szekcly Rela (kiilfiild).
Penztirosok: Eichenbaum Vicli<r
OS Rottman Jozsef.
Ellenorok:
Grozx
Jozsef
es
Schwarz Jenii.
Jesyztt: Dr. Kornhauser rri;;yes.
^ A CdE-t kifele es mas s/er^ezetekkel szemben Szekely
Beta
cs
Klein Antal k^pviselik.
A noi bizottsag matra v&lasztja
mefr mcirbizottjit az akcio bizottsAi;ban.
A eyiijto bizottsaR tiibb olyan
laRRal ef^esziti ki macat, kik aktive
vesznek r^szt a fryttjtesben.
Az akcio-bizottsiRnak
minden
tafrja Rarancia arra, hogy munkat
vjllaltak es nem tisztsiffet.
6.000.000 MILLI6 EUR6PAI ZS1D6B6L CSAK 1.250.000
MARADT fiLLETBEN
A JOINT kozponti irodaj&nak kozlfee szerint mar hozzdvetbleges kepet alkothatunk arrol a borzalmas trag|edidr6I,
amel^ a zsido nepet 4lte. Nines orszag, nep amely azt a rettenetes aldozatot hozta voina, mint a zsido. A n&ci besliak altal kormanyzott, vagy megsza]lt teriileten 6.000.000 zsid6 elt. Ebbol a
hat millio zsidobol eddigi adatuk szerint egy millio ketszazotvenezer zsido maradt eietben, akiknek elete csak az Europan kivtil
elo zsidosag segitsegevel mentheto meg.
A CdE COCTAILIA Dr. LOOKSTEIN NEWYORKI FiJRABBI, A
.lOINT KIKCLDttTTJfiNEK TISZTELETfiRE.
A JELENLEVOK 10.000 PES6T ADTAK A CdE — NEK
Dr. J. Lookstcin newyorki fOrabbi,
II JOINT kikUlddtt^nck tisztclet^re a
CdE niii bizotts&Ra f^nycsen sikci-Ult, intim coctail-partit rcndczett.
A vend^gck kdzott Udvdzolhcttiik
Dr. Klein Herman fOrabbit 6s feleseget, Mr. J. B. Lightmant, a JOINT
ddlamerikai delegitusdt es fclcs4R^t, Mirclman Simont, a Junta de
Ayuda Judfa clnoket, Resnik Salumon ir6t, a Judaica foszcrkcsztdjet
cs fele86R£t, valamint a bucnosairesi
magyar unyanyelvU zsidds&g legjobbjait.
Dr. Lookstcin forabbi, ki fe]es6ge kis^rctebcn jclent meg, nielcg
szavakkal eml^kezctt meg a
magyar anyanyelvU zsidosigrol, amelynck bUszkes^ge, hogy Herzl 6s Nor-
(lou obbtil a zsido koztiss^gbdl kerUlt
ki. Tcljcs cli8mer6s6t fejeztc ki a
CdE-nck, annak a magyar anya­
nyelvU zsido kozossignek, amoly az
cgesz vildgon elsonek inditotta meg
segito mozgalmdt, p61dit adva czzel a vilagon sz^tszdrt anyanyelvU
xsidosagnak.
Dr. Klein forabbi valaszolt a jcIcnlcvdk nev6bcn. M61y tud&su beszede mindenkit szive melyiig meghatott.
..Ennck kifejezfije: az a tizczer pesot mcghalado osszeg, amelyet a
ji'lcnlevok azonnal fclaj&nlottak a
CdE utjan a Joint i-^szdre.
A h&ziasszonyi tisztet a vendeglato Szekely B61an6 p6Idasan toltotte be.
A JOINT BUDAPESTEN IRODAT
ALLITOTT FEL
A J E W I S H TELEGRAPHIC
AGENCY kdzl&e szerint a JOINT
felallitotta budapesti irodij&t, melynek vezctesere Dr. Goroc Fricyos
bankigaz^ato kapott megbizast.
Ezt a hirt a JOINT dtlamerikai
odaja
nem erttsithette meir.
CdE megtette a szUks^ges l^peneket, hogy Newyorkon
keresztiil
azonnal
kapcsolatba kerUIjon a
JOINT budapesti irodij&val ^s korabbi tarsryal&sai alapjan keresztiil
kivanja vinni azt az elhatarozis&t.
boRy a JOINT irodiiin belU| szervct
Ictesit a Kzcmelyi-kutatasok elvec;zcsere.
Ugyancsak a JTA jelentese sze­
rint a HI AS is a HICEM, ez a kct
cgyesiilt zsido viligszerv irodija is
meffkezdette miikiid^set
Budapesten. Miutin a HIAS-HICEM szorosan egyUttmUkodik a JOINT-tal, a
CdE-nek modja lesz arra, bogy a
IcRSZorosabban kapcsolatot tartson
fel ezekkel az irod&kkal. E kapcsnlatok meeteremteset es fenntartis&t
a CdE efryik fontos feladatinak tekinti.
Hajcsy Zsilinszky Endre, ki a maRyar ellenill&s vexejre volt es saj&t
elete vesz^lyeztetes^vel tiibb
ezer
zsiddt mentett meg, szilasi^k felakasztottik. BudaptiBten a Vllmos
Csfiszir utat r6Ia nevezt^k el.
. . MEGALAKULT R0SARI6BAN A CdE FI<5KJA
Vasarnap, augusztus ho 5-cn megalakult Kosarloban a CdE csoportja,
amely a legnagyobb lelkesedcssel vettc fel a munkat az europai es azon
beliil a magyar zsidosag megmaradt t<>rcdckenek megmentesere. .\z eliikeszites munkajat nagy agilitassal, Desi Dczso vegezte. A rosarioi csoport vezetesct Braun Armin gyaros vallalta, ki mar eddig is aldozatkeszen
es igaz zsido szivvel vette ki a reszet a rnsarioi zsidusag minden megmozdulasabol. A n<>i munka iranyitasat liraun Arminne latja el, ki cddig
a WIZO munkaban tett tanusagot lelkes agitasarol, s paratlan odaaddsarol, ha zsido es cnibcri kotelezettsvg teljoiiteseriil van szo. Desi Dezsii,
mint a rosarioi CdE titkara teljes biztositekot nyujt arra, hogy iranyitasa
alatt a kis szdmu, de egyenileg nagyon ertekes rosarioi magyar anyanyelvii zsidosag teljes aldozatkeszseggel veszi ki a reszet szent munkankbol. A
rosarioi SdE a legrovidebb idiin belUI megrendezi teadelutanjat, amelyen
az egesz rosarioi zsido kollektivitas reszvetelevel szamithat. — Az alakulason a CdE kozpontja r6sz6rol Reich Lajos einbk es Szekely Bela vettek
reszt.
CdE
8
K UTATd-SZOLGALATUNK
Kutat6-szolg&latunk sorbin eddig
tobb mint dtoz&z kirdfiivet juttattunk el a Sociedad de Protecci6n a
lo8 Inmigrantes Israelitas (Hicem)
szervezetishez, amellyel a CdE szorosan egyUttmUkiidik.
Tekintettcl
arra, hogy a HICEM Budapesten mir
fel&llitotta irod&j&t,
minden
rem^nys^giink megvan arra, hogy sikerillni fog egyre nagyobb sz&mban
hirt
kapni
hozz&tartozoinkrol.
Ujabban a kovetkezo
korfiz^sekct
kaptuk:
Fried Liszlo Nagyv6radr61 keresi Hirsch Izidort La Plata-rol.
Farkas B^la Sz^plakr61 (Bihar)
keresi Meister B£l&t (Federico
Lacroze 2496, Bs. As.) es LAznr
Jakobot (Garage Aliom).
D^ry Lili Kolozsvirrol kerusi
Dery Arpidot (Humahuaca SSSO
Bs. As.)
Fuchs Vivtor Szatm&rrol keresi
Fuchs £va Magdoli&t Bs. As.
Roaenfeld Izs&k Besztercz^rol
keresi Friedman S&ndort Bs. As.
Kieselstein Marton Desrol ke­
resi GrUnberger Bemitot, Bs. As.
Roth M&tyils Kolozsv£rr61 kc1:^81 Roth Ferencet
(Lascano
3073, Bs. As.)
Krausz Gy&rgy es Gizi, valamint kisl&nyuk Ir^nke, M&t^szalk&n j61 vannak, csal&dr6I ^s Martonr6I nem tudnak semmit.
Cziment Armand, a kutato
szolg&lat vezetOje, a CdE fotitk&ra azonnal, hogy a taviratokat
a HICEM utjin megkapta, 6rintkez^sbc l^pett a keresettekkel.
JELENTCS BUDAI'ESTKOL
A Jewish Telegrapihc Aeency a
kiivetkezo tiviratot kozli Genfbol:
Egy utas jelentese szerint, kl nemreg erkezett meg Budapestrol,
a
Magyarorszagon megmaradt
k^tszazezer zsido laasank^nt birtokabn
veszi a vallalatait, iizleteit
beilleRzkedik az orszig gazdasiigi iletebe. A budapesti hitkozs^g e szamitas szerint 140.000 lelket szimol.
Amikor a voriis hadsereg Budapcstet felszabaditotta, 84.000 zsidot lalalt eletbcn. Ebbol 55.000 a "gctt6"-ban elt, 25.000 a svijci es sved
kiivetsegek altal b^relt hizakban huzodott meg es 4000 hamis okmanyok>
ka) mentette meg magit.
Azota a kiibumbbzii koncentracios
taborokbol 22.000 zsido tert visszn
Kudapestre.
A megmaradt 140.000 zsidobiil
80.000 talalt munkat es megclhetcst.
mig a tobbi 60.000 kcizellatasra szorul. A Zsidd Biznttsag konyhakat
allitott fe) es menhelyeket rendezett
be. Mintegy negyezer arva gyermeket 30 kUldnbozii arvahazban
helyeztek el. A magyarorszfigi zsidn
fiatalsagbol mindossze ennyi maradt
meg.
Az ideigleneK magyar kormany n
magyar zsidosagnak a legteljesebb
egyenliiseget es polgdrjogokat bi/tositotta.
(E jelenteshez hozziifiizziik: nz
cmlitett intezm^nyek a JOINT anyagl tamogatisival jttttek litre. Ez az
egyediili zsido intezminy, amely segit a magyar zsidosagon.)
SEGITSETEK! SEGITSETEK!
SEGITSETEK!
Az IT A jelenti Budapestrol: A haboruelotti niinteKy 110.01(0 I'onyi kark&taljai zsid6sAgb61 eddig fisszestin ,
15.000 tert vissza a kUlombozo halultaborokbol.
Munkics hiborueldtti
zsido lakossaga 17.000 fdt sz&molt.
Ma minddsszc 1000 a ZBid6k szama.
A megmenekllltek helyzete kfitsSgbeejto. Egyszerlicn szolva nines scmmijuk. A zsido 8egit'»!ntozmeiiy«'k al­
tal felAllitott nipkonyhfikon 6tkcznek is igy ehenhalastdl megmenckiiltek, de nilkUltfzik a legszUksigcsebb als6 is felsd ruhanemUket. Jellemzo a megmenekllltek mai mentalitasa, hogy cgyhangulag az orosz
allampolgars&g felvitelihez optaltak.
ITA tacirat szerint a Getapo is
a magyar csendOrsig Ruszinszk6ban
niiudnn 14 even al61i gsermercet hOrtox.
A ITA jelenti Budapestrdl:
A
mult heten kezdtc meg mUkodeset
Budapesten Dr. Kahanniszon veze- ''
tcsivel a palesztinai
kivandorlast
clokiszito iroda az orosz hatosagok
ungedilyivcl. A segitO hivatalt valosaggal ostrom al& vettik a kiv&n(lorolni ohajtok es mar a hajnali
orakban ezrevel sorakoznak a megmenektiltek, akiknek minden v&gyuk
az uj haz&ba valo kijutis.
(Viene de la pagina 6)
cion y de las cimaras ietales. Pues si continuAazzal, hogy kozombossegiink, tehetetlensegiink.
ramos indiferentes, inconscientes o avaros, sezsugorisagunk folytan magunk iteljiik halaira,
Uarfamos la sentencia de muerte de todos aquepusztul^ra azokat. akiket mi es csak mi mentIIos cuya$ vidas dependen cast exclusivamenle
hetiink meg
de nosotros.
^ feladatol es a feladalok teljesiteseben
Y por ello, todo aquel que no acepte para si
» fenti iranyelveket nem vallaija, kiviil helyezla tarea de ayuda, cuyo marco de labor ofrecen
te magat a zsido, de minden embcri kozosseg
los principios arriba mencionados, se excluye a
koteleken.
si mismo, no solamente de la comunidad judia.
alulirottali, a kdtelessegtejjesites minsino aun de la Humanidad.
den erej^vel, ezennel vallaljuk es csatlakoz^ra
J
. . e.
,
J J
hivjuk fel a veliinkegyhitel vallo argentinai maLos abajo firmantes, en la medida de nuesgyar anyanyelvii szidosagot. A csatlakozdst h^rtras posibilidades, aceplamos todos los princijuk Cziment Armand urhoz (Santa Fe 1717 —
pios y conclusiones expuestos.
U. T.: 41 • 2708) bejelenteni.
A. Bartha, Arch. Jorge Bonla, Sra. Elisabet' de Bonta, Ing.
Bela Breyer y Sra., Juan Czettel, Sra. Ana de Czettel, Armando
Cziment, Sra. G. de Cziment, Bela Eckstein y Sra., Vivtor Eichenbaum, Sra. E. de Eichenbaum, L- Falus, Sra. Ro­
sa de Falus, Ing. Marcelo Grosz, iSra. 'Weisz de Grosz, Sr.
Alejandro Haendler, .Dr. Amerigo Hartmann. Sra. de Hartmann, Sra. S. Ungar de Herczeg, Bela Herskovits, Sra. Berta E.
de Herskovits, Aron Igaz, Eugenio Kahan, Sra. E. I. de Kahan,
Antonio Klein, Sra. Sarita de Klein, Maximilian Klein, Sra.
Isabel de Klein, Mityu Klein, Sra. Gabrielle de Klein, Ing. Dr.
Fred Kornhauser, Sr. Eugenio Laszio, Sra. Gina de Laszio,"Ale­
jandro Rosenberg, Zoltan Roth, Sra. de Rot'h, Jos^ Rottman,
Sra. Ilona de Rottman, Prof. Bela Szekely, Sra. Stefania H. de
Szekely, Nicolao Szekely, Ernesto Schwarez, Sra. de Schwarcz,
Eugenio Schwarcz, Sra. de Schwarcz.
4^. c cc